Elemek

A Bhāgavatam az egész világot alaptulajdonságok szempontjából elemzi, azaz minden tulajdonságot alapvető sajátságokra vezet vissza. Összesen huszonöt alaptulajdonságot különböztet meg, melyeket egyszerűen elemeknek (tattva) nevez. Az elemek csoportokba rendeződnek, és ezek a következők: durva elemek, érzéktárgyak, érzékek, cselekvő szervek, és belső érzékek. Az idő nem tartozik egyik csoportba sem, ez a huszonötödik elem.

Durva elemek Érzéktárgyak Érzékek Cselekvő szervek Belső érzékek  
Éter Hang Fül Száj Elme Idő
Levegő Tapintás Bőr Kéz Intelligencia  
Tűz Szín Szem Láb Ego  
Víz Íz Nyelv Nemzőszerv Tudat  
Föld Illat Orr Üritőszerv    

Nem részletezem az összes elemet, hogy milyen tulajdonságot jelentenek, hanem kimondottan azokkal foglalkozom, melyek az anyag végső összetevőit határozzák meg. A végső összetevők attól végső összetevők, hogy nem oszthatók tovább. Tulajdonságaik adottak, tehát alapvető természettel rendelkeznek. A Bhāgavatam összesen ötféle végső összetevőről beszél, és ezek felépítésében tizenöt elem vesz részt. Az első összetevő áll éterből, hangból és fülből. A második levegőből, tapintásból és bőrből. A harmadikat tűz, szín és szem alkotja. Hasonlóan folytatódik tovább.

1. összetevő: Éter Hang Fül
2. összetevő: Levegő Tapintás (< hang) Bőr
3. összetevő: Tűz Szín (< tapintás, hang) Szem
4. összetevő: Víz Íz (< szín, tapintás, hang) Nyelv
5. összetevő: Föld Illat (< íz, szín, tapintás, hang) Orr

A sorok egy-egy végső összetevő elemeit adják meg. Ahogy haladunk lefelé, mindegyik érzéktárgyban meg lehet figyelni az előző érzéktárgyak hatását. A tapintásban a hangot; színben a tapintást és a hangot; az ízben a színt, a tapintást, és a hangot; az illatban pedig az ízt, a színt, a tapintást és a hangot. (A táblázatban a zárójelben szereplő érzéktárgyak erre utalnak.) A hang elem minden érzéktárgyra hatással van. Milyen formában hat a hang minden érzéktárgyra? A hangot a Bhāgavatam úgy határozza meg, hogy az, ami egy dolog vagy tárgy fogalmát hordozza (artha-āśrayatvam). Valójában a tárgy neve hordozza a tárgy fogalmát. Mi más hordozná azt? Csakis a neve fejezi ki egyértelműen, hogy mi az az adott dolog. Szóval az érzéktárgynak van neve, ebben mutatkozik meg a hang elem szerepe. Az éter, a hang és a fül össze vannak kapcsolva, egy összetevőt alkotnak. Itt a hang elem maga a hang neve (śabda). Ilyen egyszerű. Nézzük az éter fogalmát. Az éter magát a teret jelenti, az egész világot átható folytonos közeget, amiben minden helyet foglal. Ez azért lehetséges, mivel az éter egy mindent átható nagyon finom közeg, amiben a tárgyak akadálymentesen mozoghatnak. A tér nem maga az üresség, hanem három egymásra merőleges kiterjedés (dimenzió) által behatárolt közeg. A tér, ha teljesen üres lenne, akkor nem is létezne. Szóval a teret három dimenzió zárja közre, sem több, sem kevesebb, hanem pont három. Nem tudunk még egy vonalat húzni, egy negyediket, ami az összes többire merőleges. A következő elem a fül. A fül egy érzék, és minden érzéknek az az alaptermészete, hogy befogadja a hozzá tartozó érzéktárgyat, esetünkben a hangot. Ahogyan arról szó volt, az összes összetevő érzéktárgyának van neve, vagyis hangja. Ez alkalmassá teszi őket arra, hogy befogadja őket a tér (füle). Röviden, a térnek azt a képességét, hogy benne elhelyezhetők más végső összetevők, fül elemnek nevezik.

 

1. összetevő – a tapasztalt tér:

Éter – tér (3 dimenzió)

Hang – neve (śabda)

Fül – a tér befogadó képessége

 

 

Menjünk tovább és vizsgáljuk meg a következő végső összetevőt, melyet a levegő, a tapintás és a bőr elemek alkotnak. Mit takar a tapintás elem (sparśa) fogalma? Valami akkor tapintható, ha felülettel rendelkezik, szóval véges geometriai forma. (Nem végtelen kiterjedésű, mint a tér.) Mivel az elemek alapvető tulajdonságokat jelentenek, a térbeli geometriai forma felületének a lehető legegyszerűbb alaptulajdonsággal kell rendelkeznie, azaz a legkisebb értékűnek kell lennie. A legkisebb felületű térbeli geometriai forma a gömb. Tehát a tapintás eleme maga a gömb forma. Ez a gömb forma egy végső, tovább nem osztható tárgyra (részecskére) vonatkozik. Az ilyen részecskét atomnak (au) nevezi a Bhāgavatam. A továbbiakban az egyszerűség kedvéért a levegő elemhez tartozó atomot levegőatomnak fogom nevezni. (A tapintás eleme az ezután következő érzéktárgyakban is megfigyelhető, ilyen módon a további összetevők is mind gömb alakú végső részecskék, atomok. Őket szintén a durva elemek alapján fogom elnevezni tűzatomnak, vízatomnak és földatomnak.) A levegő elem meghatározása: állandó sebességű haladó mozgás. Ennek a tulajdonságnak köszönhetően a levegőatom állandó sebességű haladó mozgást végez. A bőr elem a tapintás (gömb forma) befogadását jelenti. Ez arra utal, hogy a levegőatomhoz más gömb alakú atom tud kapcsolódni. Összefoglalva, a levegőatom egy állandó sebességű mozgást végző gömb formájú atom, amihez más atomok kapcsolódhatnak.

 

 

2. összetevő – levegőatom:

Levegő – állandó sebességű haladó mozgás

Tapintás – gömb formájú atom (< hang – sparśa)

Bőr – más atomok kapcsolódhatnak hozzá

 

 

A következő végső összetevő tűzből, színből (rūpa) és szemből áll. A rūpa alapvetően „formát” jelent, ami viszont egyértelműen kifejezi, hogy ez valamilyen formával rendelkezik. A színben megmutatkozik a tapintás hatása, a gömb forma. A szín az alapvető színeket jelenti, mint sárga, piros, és kék. Összefoglalva a tűzatom három színben fordul elő és gömb formájú atom. (A „rūpa – szín” elnevezés a hang elemre utal.) Maga a tűz elem fényt és hőt jelent, ettől a tűzatom önragyogó, vagyis saját fénnyel és hővel rendelkezik. A látás eleme a tűzatomnak azt a képességét fejezi ki, hogy hozzákapcsolódhat egy másik atom, aminek van színe. Egy tűzatomhoz más tűzatom kapcsolódhat. Az egyik atom jelenti az érzéket (szemet), míg a másik az érzéktárgyat (a színt), természetesen mindegy a sorrend, mivel mindkettőben kölcsönösen megvannak ezek az elvek. Tehát a tűzatom egy önragyogó gömb alakú részecske, amelyhez más tűzatomok kapcsolódhatnak. A tűzatom átmérője 1/3-a a levegőatom átmérőjének, a legkisebb méretű atom. Ezt az atomot még paramāunak (legfőbb atomnak) is nevezi a Bhāgavatam.

 

 

3. összetevő – tűzatom:

Tűz – önragyogó, fénylő

Szín – 3 alapszín (< tapintás – gömb formájú atom; < hang – rūpa)

Szem – más tűzatomokkal kapcsolódhat össze

 

 

A soron következő végső összetevő a vízatom. Ennek elemei: víz, íz és nyelv. Az íz (rasa) szó szerint ízt jelent, és alapvetően négy van belőle (sós, édes, savanyú és keserű). Erre hatást gyakorol a szín, a tapintás, és a hang. Szín hatása abban látható, hogy a négy íz megháromszorozódik (három szín), és összesen 12 fajta íz jön létre. Vízatomokból 12 ízű változat lesz. A vízatom a tapintás befolyásának hatására gömb alakú. A hang elem hatása az íz elem neveként érzékelhető. A víz elemre a folyékonyság jellemző. Ennek ellenére a vízatom magában nem folyik, hiszen feloszthatatlan. Folyékonyságát akkor lehet tapasztalni, ha sok vízatom van együtt. A nyelv eleme, akár a többi érzék esetében, lehetővé teszi, hogy a vízatomok összekapcsolódjanak. A vízatom átmérője kétszer akkora, mint a tűzatomé vagy azt is mondhatjuk, hogy 2/3-a a levegőatom átmérőjének.

 

4. összetevő – vízatom:

Víz – folyékonyság

Íz – 4 féle alapíz (< szín – 3 alapszín; < tapintás – gömb formájú atom; < hang – rasa)

Nyelv – más vízatomokkal kapcsolódhat össze

 

A földatom az ötödik végső összetevő, ennek elemei: föld, illat és orr. Az illat (gandha) elve illatot jelent. Összesen öt alapváltozata van, amelyekre hatást gyakorolnak az előző érzéktárgyak; az íz és a szín abban a formában, hogy az öt alapillat megszorzódik négyel valamint hárommal, és lesz belőle összesen 60. (A négyes a négy alapízt, míg a hármas a három alapszínt képviseli.) Tehát összesen 60 féle illatú földatom lesz. A tapintás alakítja ki gömb alakú atom formáját a földatomnak, míg az „gandha – illat” név a hang elem hatása. A föld elem a szilárdság tulajdonságával rendelkezik, ekképpen a földatom a legszilárdabb részecske. Az orr elem biztosítja azt, hogy más földatomokkal kapcsolódjon össze, ahogy az érzékek az érzéktárgyakkal. A földatom ugyanakkora, mint a tűzatom, annyi eltéréssel, hogy az egyik irányba egy nagyon parányit kidomborodik, kissé tojás alakú. (A kidomborodás irányában az átmérő 1,02-szorosa a tűzatom átmérőjének. Az alábbi ábrán ezt a parányi eltérést nem lehet észrevenni.)

5. összetevő – földatom:

Föld – szilárdság

Illat – 5 féle illat (< íz – 4 alapíz; < szín – 3 alapszín; < tapintás – gömb formájú atom; < hang – gandha)

Orr – más földatomokkal kapcsolódhat össze

A Bhāgavatam az anyagot erre az öt végső összetevőre bontja le: térre, amiben a többi összetevő helyt kap, továbbá levegőatomra, tűzatomra, vízatomra, és földatomra.